Hőszükséglet számítás. Először is tisztázzuk a következő leírásban nem az internetes kalkulátorok vagy a fűtés szerelők által bemondott fajlagos értékeket (W/m3) fogjuk végignézni, hanem a pontos számítás menetét. 7 pontba szedtem a leírást, célszerű az oldalt könyvjelzőbe menteni és az egyes pontokon szabadidő függvényében áthaladni.
Ha úgy gondolod, hogy nem szeretnéd magad ezzel fárasztani, akkor bruttó 40.000,- Ft-ért meg is rendelheted. Küldd el az űrlapot, és keresünk a megadott elérhetőségeiden valamint pontosítjuk mire is van szükséged.
Vágjunk bele.
Bizonyára mindenki hallott már legendákat, hogy 80 W/m3 régi rossz házaknál és 40 W/m3 újabb szigetelt épületeknél bőven elegendő teljesítmény fűtésre, bevallom őszintén mindig meg szoktam hallgatni ki mit mond a fűtési hőigényre és gyakorlatilag ahány szerelő vagy kalkulátor mind más eredményt ad. A legszebb, hogy mindenki meg is tudja magyarázni, miért az Övé a jó. Az igazsághoz hozzá tartozik, hogy a pontos hőigényt vagy hűtési igényt részletesen ki kell számolni. Nagyon sok ilyen jellegű megkeresésünk van, így gondoltam ha valakinek kedve támad hozzá kiszámolhatja. Ahhoz hogy egy helyiség hőszükségletét meghatározzuk, először is pár adatot tisztáznunk kell.
Első lépés – Hőszükséglet számítás
1. Legelső lépésként tisztázzuk, hogy pontosan milyen hőmérsékletet szeretnék tartani a szobában. Ma már egy nappali vagy hálószoba funkcióval bíró helyiségben 22°C-os hőmérséklet tartása általában megrendelői elvárás.
Lakóépületek huzamosabb tartózkodásra szolgáló helyiségeiben a minimális belső hőmérséklet fűtésnél 20-22°C. Hőmérséklet tartoány 20-25°C. Lakóépületek egyéb helyiségeiben (pl.: konyha, tároló, stb.) 16 °C a minimális belső hőmérséklet fűtésnél. A hőmérséklet tartomány 16-25°C.
Második lépés – Hőszükséglet számítás
2. Második lépésünk a méretezési külső hőmérséklet meghatározása. Ebből a szempontból az ország három részre tagolódik (-11°C , -13°C , -15°C). Ha a -15°C-ot alkalmazzuk biztosan nem tévedünk.
Harmadik lépés – Hőszükséglet számítás
3. Ha ezekkel megvagyunk, akkor a dT vagyis a hőmérséklet különbséget már meg is tudjuk határozni. Gondoljuk csak végig logikusan nekünk a -15°C-os külső hőmérsékletet kell 22°C-os belső hőmérsékletre felfűteni, akkor a delta T vagyis a hőmérséklet változás 22 – – 15 = 37°C.
Negyedik lépés – Hőszükséglet számítás
4. A következő lépés a lehűlő felületek hőátbocsátási tényezőinek meghatározása, melyről külön írtunk már, de nagyjából átismételjük. A hőátbocsátási tényező függ az adott szerkezet (külső fal, padlásfödém, pince födém, ablak) rétegrendjétől és a beépített anyagok hővezetési tényezőjétől. A hővezetési tényezőről is írtunk már, erről most külön csak annyit írnék, hogy az adott anyag jellemzője.
Baumann Mihály Épületenergetika című könyvében szinte minden szerkezetre találtok hőátbocsátási tényező értéket. Ha nem sikerült akkor ha rendelkezésetekre áll az épüleről egy energetikai tanúsítvány, abból könnyedén ki tudjátok nézni. Az U értéke jelöli a hőátbocsátási tényezőt és a mértékegysége: W/m2K.
Ötödik lépés – Hőszükséglet számítás
5. Ezután már csak a lehűlő felületet kell meghatároznom. Ez nagyon egyszerűen hangzik, de nem az. Itt szerkezetenként kell meghatározni a felületet. Példáúl 10 m külső falszerkezet 2,7 m belmagasság mellett 10 m x 2,7 m = 27 m2 lehűlő külső falfelületet jelent. Ezen kívűl még van padlásfödém, ahol jelenős hőveszteség alakul ki valamint padlószerkezet ahol szintén jelentkezik hőveszteség.
Nézzük meg példával: Ha nekünk van egy 2 méter x 3 méteres önálló kis épületünk, akkor mennyi lehűlő felületünk lesz?
- Külső fal összesen 2 m + 3 m + 2 m + 3 m = 10 m kerületet megszorzom a belmagassággal 2,7 m, így 27 m2 lesz.
- Padlásfödém vagy lapostető összesen 2 m x 3 m = 6 m2 lesz.
- Padlószerkezet szintén összesen 2 m x 3 m = 6 m2 lesz.
Hatodik lépés – Hőszükséglet számítás
6. A hőszükséglet számítás képlet: Q = A x k x dT = Felület x Hőátbocsátási tényező x Hőmérséket különbség
Akkor nézzük a gyakorlatban: 1 m2 Budapesti normál B30-as falazat transzmissziós hőszükséglete:
- A = 1 m2
- k = 1,5 W/m2K
- dT = 22°C – – 15°C = 37°C
- Q = 1 x 1,5 x 37 = 55,5 W
Ha ezt a számítást elkészítjük minden határoló szerkezetre és összegezzük, akkor megkapjuk az adott tér transzmissziós hőveszteségét.
Hetedik lépés – Hőszükséglet számítás
7. Filtrációs hőveszteség számítás – Egyszerűsítve: 10 x a légtérfogat, tehát ha a szoba térfogata 30 m3 akkor 30 m3 x 10 = 300 W.
Ha a transzmissziós veszteséget és a filtrációs veszteséget összegezzük akkor valóban a megfelelő hőveszteség értéket kapjuk.